Chrisék csak néztek tátott szájjal. Nem tudtak mit mondani.. megértem.
- Nem megyünk át a bárba kicsit inni? Nehéz volt ez a nap is. - keltem fel.
- Felőlem oké.
- Rendben van.
- Hát mehetünk. Hangzottak el ezek a válaszok. Lementünk a földszintre és kimentünk a szálloda elé. Amikor megláttam Danit leparkolni egy fekete Range Rover Evoque-val.
- Hát igen. - mosolyogtam. - Amúgy Dani, ők itt Chris és Ryan. Az öcsémet pedig már ismered. Srácok ő itt Dani.
- Üdv. - vágta rá Ryan és Chris egyszerre.
- Nektek is. - mosolygott. - Amúgy hova mentek Abby?
- Hááát.. bárba. Nem jössz? - kérdeztem.
- Most pont ráérek, szóval mehetek, csak fel kellene futnom a szobába valamiért. Szóval ha kérhetem, megvárnátok itt? - nézett rám.
- Perszee.
Azzal felrohant a szobába, mi pedig ott vártuk. Pár perc múlva már itt is volt.
- Na mehetünk. - jött oda.
Átmentünk a bárba, ahol ittunk, biliárdoztunk, jól éreztük magunkat. Én pedig próbáltam nem Dantera gondolni.
- Én elmegyek még piáért. - szólalt meg Dani.
Bólintottunk egyet, ő pedig elment a bárpulthoz. Én addig leültem és Ryan pedig mellém huppant.
Dani ujján volt egy gyűrű, amit nem vettem még sose észre. A pultnál megforgatta az ujján.
Mikor Dani megfordult, kb. 4-5 ember egymásnak esett és verekedni kezdtek, egy át is repült a biliárd asztal fölött. Én és Ryan pedig.. hát, kicsit "megkívántuk egymást". Akkor elkezdtünk ott csókolózni a kanapén.. ám nagy pechemre, Dante is ott volt.. és minket figyelt. Hátul ült és iszogatott. Nem vettem észre, és amúgy sem tudtam, hogy mégis mi ütött belém. Én nem akartam ezt.
Ryan rám mászott.
Akkor Dante eltűnt.
Dani visszajött hozzánk.
- Látom valakik nagyon összemelegedtek.
Majd biliárdozni kezdtek. Ám akkor Dani levette az ujjáról a gyűrűt, mivel zavarta és nem nagyon tudott tőle játszani. Akkor észbe kaptunk Ryannal.
- Úristen, ne haragudj. - mentegetőzött Ryan.
- Mégis mi a fene történt? - néztem oldalra, amikor megláttam egy pontosan ugyanolyan gyűrűt, mint amilyen Danteé. A biliárdasztalon volt, amit Dani tett oda. Furcsának tartottam.
- Srácok, kimegyek a mosdóba. - álltam fel és kisétáltam.
Hívtam Dantet, de nem jött.. pedig azt mondta ha baj van csak gondoljak rá és megjelenik.. de nem. Többször is próbáltam, de semmi.. hát jó, megfogtam magam és visszasétáltam hozzájuk.
- Nem érzem magam valami jól, én visszamegyek a szállodába. - mondtam odaérve a srácokhoz.
- Veled megyek. - mondta David.
- Nem, nem kell. Maradj csak itt és érezd jól magad. Csak ne igyál sokat. - mondtam neki.
- Biztos? - néztek rám a fiúk.
- Igen-igen.
Azzal elfordultam és elindultam ki a bárból.
Úristen, mit tettem? Az nem lehet, hogy ezt magamtól csináltam volna.. áh, biztos nem, hisz ott van nekem Dante. Áh, ő is.. hívtam de nem jött, miért?
És mégis milyen gyűrű volt az Daninál? Ugyanolyan volt mint Danteé.. különös.
Akkor odaértem a szálloda elé és bementem, egyenesen fel a szobába. Ledőltem az ágyra és eszembe jutott az egész ami történt Danteval. Pár percig feküdtem, amikor úgy döntöttem, hogy utánanézek a többi Lovasnak is.
Lesétáltam a kocsihoz, és kinyitottam a csomagtartót, amiben benne volt az a régi könyv, amiben minden benne van, minden természetfeletti lényről és a lovasokról is. Kivettem a könyvet, lecsaptam a csomagtartót és visszaindultam. Mikor felértem, leültem az ágyra és olvastam a könyvet, majd odahoztam a laptopomat is, hátha kell.
A könyvben megtaláltam a 4 lovasról szóló oldalakat.
Nem.. az nem lehet, hogy.. - gondoltam.
Ez kész...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése