5.rész ~ Különös

David nagyon jól fogadta, meg is lepődtem rajta.
- Sajnálom, hogy eddig eltitkoltuk.. de azt mondták szerettek volna téged megvédeni, de ezek után nem így látnák szerintem. Ahogy én sem, úgy láttam, hogy jobb ha tudod. De így velem együtt kell vadásznod, amíg ki nem képezlek. - mondtam, és rámosolyogtam.
Megölelt. Ahhoz képest, hogy 14 éves és kekeckedő, tud ő nagyon érett is lenni, ezt imádom benne.
Nem értem amúgy, mégis ki ölhette meg őket? Nem ember az biztos, de nem is démon.. áh, a szüleink túl okosak voltak, hogy egy démon végezzen velük. Dante lett volna? Biztos nem. Ő nem olyan, meg amúgy is, ott volt velem. Egész végig ez járt a fejemben, hajnalban lefeküdtem pihenni, és David is. Másnap úgy mentem iskolába, ahogy mindig is. Mintha semmi baj se lenne, pedig egyre több lesz.
Mikor beértem a suliba, Dante sehol. "Hol lehet most?" eszembe jutott ez a kérdés. Mindegy.
- Szia csajszi. - ölelt meg Amy, fülig érő szájjal.
Irigylem Amyt, ő nem tud semmit az ilyenekről..
Leült mellém, és becsengettek. Ő beszélgetett a fiúkkal, majd észrevette, hogy Dante sehol.
- Héé, Abby. Nem tudod, hogy mi van Danteval? - fordult felém.
- Hát nem igazán. Majd jön, lehet beteg. - mondtam, közben sóhajtottam egyet.
Amy elég furán nézett rám, mintha tudta volna, hogy valamit eltitkolok. Majd egy mosolyt dobott felém és visszafordult a fiúkhoz.
Én csak gondolkodtam. Amikor belépett a terembe az új fizika tanárunk. Fura.. mi történt Nicole tanárnővel? Majd az új tanár bemutatkozott, végig beszélgettük az órát.
Nem tudom.. nekem valami nem tűnt rendben ezzel a tanárral.. 2.óra tesi volt, lementünk, mikor jöttünk ki az öltözőből, két új diák sétált be a terembe. Kiderült, hogy az új osztálytársaink.
- Elnézést a késésért, dolgunk volt. - mondta az egyik srác.
A tanár odafordult hozzánk.
- Ők itt az új osztálytársaitok.
Ő itt Matthew Westbrook, - mutatott a fekete dzsekis, magas, szőkés-barna hajú, kék szemű srácra. Aki intett. - ő pedig Richard Hill. - mutatott a másik fiúra, aki kicsit alacsonyabb volt, mint Matthew. Zöld szemei voltak és szőke haja. Ő szintén intett.
Amikor rám néztek, olyan érzésem volt, mintha ismerném őket.. csak álltam és néztem, főleg Matthew-et. Aki mosolygott. Nem tudom, körülbelül 10 másodpercig állhattam úgy, amikor Amy meglökött oldalról.
- Abby, ne bámuld már. - súgta oda.
Ránéztem Amyre, nem mondtam semmit.
Miért ilyen ismerősek? Lehet láttam őket az utcán.. nem tudom. De különös volt.
Ők gyorsan elmentek átöltözni, majd a tanár szétosztott minket. Kidobót játszottunk.
24-en voltunk az osztályban akkor, ezért pontosan ellehetett osztani minket. Amy és én egy csapatban voltunk, Matt és Richie is. Mi maradtunk utoljára. Majd Amy kiesett.. aztán pedig Richie is.
- Lány létedre nem is vagy rossz. - szólt Matt és mosolygott.
- Fiú létedre veszíteni fogsz. - válaszoltam rá nevetve.
A reflexem nagyon jó volt, és gyors voltam, mivel a vadászat közben gyorsnak kell lennem nagyon, nem tudtak eltalálni. A végén én nyertem.
- Majd lesz még visszavágó, de az nem kidobóban. - mondta, utána elment átöltözni.
Én mosolyogtam, majd mentem átöltözni én is. Mentünk vissza az osztályba, eltelt a többi pár óra.

Mikor mentem volna haza, Matt az ajtó mögül nekinyomott a falnak, kicsit megijedtem.
- Annyira ismerős vagy.. - mondta Matt, közben nézett rám.
- Hát előfordul. - mosolyogtam, majd ellöktem magamtól és mentem ki az iskolából.
Nézett utánam, majd elindult, követett ki..