Megérkeztünk egy nemrég nyílt disco szerűségbe. Nagyon jól éreztük magunkat, ittunk is, bár páran túl sokat szerintem. Én kicsit lepihentem és leültem a bárhoz. Gondolkodtam ezen-azon.
- Hát, te hogy-hogy nem táncolsz Abby? - jött oda Ryan.
- Mi? Jaaaaj.. csak ledőltem kicsit, máris megyek vissza. - válaszoltam.
Rám mosolygott, majd betették azt a zenét amit Amyvel mi nagyon imádunk.
- Úristeeeen, Abby gyere! - rohant oda Amy.
- Megyek, megyek. - szóltam.
Akkor Amy felvonszolt és táncoltunk, tökéletesen egyformán, mintha olvastunk volna egymás gondolatában. Mivel Tim és Ryan elég jól hiphop táncoltak, kihívtak minket egy "versenyre".
- Na csajok verseny? Aki veszít az fizet. - jött oda Tim és Ryan.
- Benne vagyunk. - vágta rá Amy.
- Skacok, mindenki igyon sokat, Tim és Ryan fizetnek. - mondtam én.
Tényleg jól mozogtak. De mi jobban. Nyertünk is.
Jót buliztunk.. azonban hamar elszállt a jókedv. Éreztem, hogy baj lesz ha Dante iszik.. jól bírja a piát, igaz.. de ha ő lerészegedik, akkor elveszti a fejét.
- Abbykee. - jött oda Dante.
Na tessék, igazam lett.
- Részeg vagy. - vágtam rá.
- Kit érdekeeeel? - kérdezte.
- Engem. - mondtam komolyan.
Nem értem miért kell ennyire berúgni. Ha keveset ivott volna, akkor még jól van, hisz én is ittam, de ő túlzásba vitte Timmel együtt, enyhén szólva..
- Naaa. - kapott el és rántott oda magához.
- Olyan vagy, mint egy járkálópálinkásüveg. - próbáltam ellökni magam tőle.
Tudtam, hogy valami lesz.. Akkor akaratom ellenére megcsókolt, amit Ryan és a többiek is láttak.
Igen, tudom, hogy már megcsókolt egyszer, de nem így, azt élveztem. Ezt nem, amit persze egy pofonnal háláltam meg. Chrisék csak néztek, hogy mi történik. Hátat fordítottam neki.
- Persze, a reggelit még élvezted is. - szólt oda nekem.
Nem csináltam semmit, csak megálltam és ránéztem Ryanra. Láttam a szemében a csalódottságot, legalább tudta, hogy mit éreztem én annó' mikor megcsalt.
- Tudod Abby, én mindig is szerettelek és még most is így van. - vágta oda hozzám.
- Tudod Dante, nem úgy vettem észre. - fordultam felé, miközben egy könnycsepp hullott ki a szememből.
Elfordultam és elindultam kifele a discoból.
- Ebből baj lesz.. - mondta Amy halkan.
- Utánamegyek. - vágta rá Dante. - Egyedül.
Már éppen indultak volna a többiek, amikor ezt kimondta.
- Abby. Abby.. ABBY. - kiáltott utánam.
- Mi van? - fordultam felé.
- Haragszol? - kérdezte, mintha misem történt volna.
- Áh, dehogy haragszom. - mondtam ironikusan. -Csak a semmiből letámadsz mindenki előtt, majd azt mondod, hogy szeretsz és mindig is szerettél. Hogy ne haragudnék? Gondolkozz már. Én úgy látom, hogy jobb ha többet nem nagyon beszélünk.
Kiakadtam kicsit.. elakartam menni, amikor Dante megfogta a kezem.
- Várj már. - szorította a kezem.
- Dante engedj el, ez fáj. - vágtam rá, és próbáltam kirántani a kezéből a karomat.
- Nem. Várj.. - mondta és erősebben szorította meg a karom, ami roppant egy elég nagyot.. azonnal elengedte.
- ELTÖRTED A KAROM. - sikítottam.
Akkor a többiek is kifutottak, hogy mi történt. Látták, hogy fogom a karomat és könnyezek.
Ryan, Chris és Amy odament Dantehoz.
- Mit csináltál vele!? - kérdezte idegesen Amy.
- Én nem tudom, semmit. - válaszolt Dante, mintha nem is ő csinálta volna.
Ryan odaakart jönni hozzám.
- Abby jól vagy? - kérdezte.
- HAGYJATOK BÉKÉN. - kiáltottam és elszaladtam.
Mivel sötét volt, és én fekete ruhában voltam, nem nagyon látták merre szaladtam, de ők megpróbáltak megkeresni. Betévedtem egy sikátorba, ahol volt pár bűnöző.. akik, hát.. nem akartak tőlem "jó" dolgokat.
- Hellohello. - szólt oda az egyik ismeretlen, és jöttek felém.
Ekkor féltem nagyon, mivel pont a jobb karom fájt, szinte tehetetlen voltam. Elsikítottam magam, amit a többiek meghallottak.
Ryan, Amy és Dante együtt kerestek engem. Majd Dante eltűnt csak úgy, amit Ryan látott, Amy szerencsére nem.
- Hova tűnt Dante? - kérdezte Amy, miután nem találta sehol őt se.
- Nem tudom, keressük tovább, arról jött a sikoly. - mondta és közben mutatott egyenesen.
Dante megjelent az idegenek mögött.
- Hagyjátok békén, nem akarlak titeket bántani. - mondta Dante nekik.
- 3 az 1 ellen, haver. Szerintem inkább imádkozz, hogy ne bántsunk. - szólt oda az egyik srác Dantenak.
- Abby szaladj. - mondta nekem, amit én meg is fogadtam.
Hazaszaladtam, azonnal fel a szobámba. David csak nézett utánam, majd jött fel hozzám.
Dante pedig verekedni kezdett azokkal az emberekkel. Én fennültem a szobámban az ágyon, amikor David belépett és meglátta a karom.
- JÓ ÉG! MI LETT A KARODDAL?! - jött oda hozzám.
- Hosszú sztori, de nem megyek el ilyenkor vele kórházba. Kérlek hozd be a kötszereket. - szóltam rá.
- De Abby be kell menned! - erősködött.
- NEM, NEM KELL! CSAK HOZD. - kiáltottam rá.
Leszaladt az emeletről, keresni a kötszereket, amiket én a garázsba vittem ki. Közben ledőltem az ágyra, mivel nagyon fájt a karom..
Amikor felültem, megláttam Dantet előttem.. véresen..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése